Nyájas olvasóm
(Mint észrevehetted hébe-hóba de több-kevesebb rendszerességgel blogolok mindenféle engem érdeklő témáról, ami itt külhonban foglalkoztat. Eddig mind a trágárságot mind a személyeskedést kerültem. Sajnos a mai posztom szereplője nem érdemel meg semmiféle udvariasságot így ha Téged zavar a közvetlen stílus kérlek itt hagyd abba az olvasást. Köszönöm. :) )
Azok, akik folytatják szeretném bemutatni az internet legmélyebb bugyrából származó emberünket mai bejegyzésem sztárját Eddie-t. Aki nem ismeri Eddie azoknak a külföldön szerencsét próbáló magyaroknak a prototípusa, aki önként és dalolva gyalázza saját fajtáját. Talán álljon is mindjárt egy idézet, abból a posztból, amit annó a Határátkelőre írt.
"Gyerekkorom
óta érdekelt, hogy milyen lehet máshol, másfajta emberek között élni,
így egy hosszan tartó vergődés végére került pont azzal, hogy végleg
[ismétlem végleg!] hátat fordítottam annak a hulladéktárolónak, amit ma
Magyarországnak neveznek."
Tehát Hölgyeim és Uraim íme az az ember, aki pár évvel ezelőtt lehülyézett mindenkit, mert a világ legótvarabb országában (mármint Magyarországon) akarnak élni és undorodott a saját magyarságától is. Törleszkedése jutalmául az írektől kulimunkát meg egy lyuknak csúfolt lakás kapott jó drágán, olyan minőségben, hogy otthon egy kisebbségi a nagydolgát nem végezné el ott. Most persze, hogy lassan felébredt mindenkitől azt várja el, hogy a nyugatot a világ berendezkedését és persze az íreket ítéljék el a hét minden napján és Magyarország egyre élhetőbb hely neki. Nagy pofával magas lóra ült így szép nagyot bukott. :)
Az ő története talán nem is lenne említésre méltó ha ezután a pálfordulás után szépen csendben meghúzná magát. De sajnos ez nem így történt. Hősünk továbbra is osztotta az észt a blogján aki pisszent ellene kitiltotta az esetleges ellentmondásokat az életében a maga szájíze szerint elbagatellizálva szépen elmagyarázta. Néha lehülyézte azokat akik a trágár irásait olvasták (mert mily' meglepő ez kapta a legtöbb kattintást) eszébe sem jutott, hogy nem csak olvasni gáz ilyeneket hanem kiszolgálni az ilyen irányú igényeket. Utána meg sopánkodni a világ züllötségén, na az kérem a jellemtelenség csimborasszója. Volt, hogy embereket lekurvázott esetleg az anyját vagy agresszíven fenyegetőzött.
Mivel nemrég megláttam Hinta blogján szépen írtam neki pár keresetlen szót, a kommentekben majd a nőjének is,amit Hinta azóta törölt. Gondoltam mindenki elmondja a magáét és szépen éljük tovább az életünket de ekkor valami meglepő történt. Hinta, aki mindig is sérelmezte a Határátkelő blogon a cenzúrát illetve őt magát is kitiltották szépen kitörölt pár bejegyzést. Az csak hab a tortán, hogy erre eddie a mindig vagány és bármikor beszólni képes, az értetlenkedőket helyre rakó kemény fiú kérte erre. Mert, hogy ő nem bírja a személyeskedést. Az az ember, akinek a tollából a következő roppant "intelligens" bejegyzés is megszületett:
kinyíló - becsukódó tartalmak egy oldalon belül
Nyisd ki! ...
Eddie posztja Tanatónak
Menj a kurva édes anyádba te szájbabaszott gyökér!
Ne a hátam mögött írogassál a Határátkelő fedezékébe bújva, te jellemtelen szar. Néhány hónapja a gyermekvállalásunkba ugattál bele, most meg azon csámcsogsz, hogy nekünk mennyire jót tenne, ha végre hazaköltöznénk.
Kötögesd a sebeket, törölgesd a seggeket, nyald fel a hányást a betegek után, de kurvára szállj le az életünkről!
A sajátoddal legyél elfoglalva, te köpönyegforgató senkiházi geci!
Remélem, hogy így már értesz a szóból! Te mocskos paraszt, te!
Mielőtt véleményt írsz, egy dolgot ne felejts el! Nem hordod a cipőmet.
eddielion | 2014/04/13 - 19:18 | Kategóriák: Eddie | URL: http://wp.me/p4piDw-8h
No, ezek után gondoltam úgy, hogy eddie barátunk ilyen jellegű kérései illetve az ilyen jellegű kéréseinek
(miszerint vele senki ne személyeskedjen) figyelembe vétele minimum nevetséges. Aki beugat mindenkinek viselje el ha őt is alázgatják egy picit. Ezzel a bejegyzésemmel megmentem ennek a jellemhuszárnak a gondolatait ill. a saját és Lucas Meier által írt véleményemet az utókornak.
Egyébként eddig nem láttam ennek a jó embernek a fizimiskáját. Most, hogy a Youtube csatornán megtaláltam őkelmét rájöttem, hogy nem vesztettem vele sokat. Tulajdonképpen a videót nézve egy szófosásban szenvedő jóllakott napközis beszél hozzánk vég nélkül baromságokat. A rend kedvéért belinkelem az egyik videójukat:
Ha kihüldezte magát a kedves olvasóm eddie barátunk fizimiskáján folytatnám a sort a lementett bejegyzésekkel. Ugyebár az egyik bejegyzésemben azt írtam, hogy eddie barátunknak mindegy csak pofázhasson. Ma arról, hogy gyerek nem kell és a család az egy terrorszervezet (tényleg nem kínos ilyet leírni 37 évesen?) De ha teszem azt a nője úgy maradna és szülne egy gyereket tuti, hogy eddienek a világ attól kezdve két részből állna: Önző hedonista faszokból és olyan emberekből mint ők, akik szülők lettek. (Mivel szövegértelmezési problémái vannak a csávónak ezt azóta úgy veszi, hogy beszóltam a nőjének pedig nem. Csak hát ha kölkük lesz csak ö neki kell megszülnie :D ) Erre Ginger sem volt rest és tollat ragadott.
nyisd ki ...
Eddie nőjének levele nekem.
Szia! Ginger vagyok, Eddie “nője”.
Eddie sok jó tulajdonsága közül az egyik legszimpatikusabb, hogy bármikor felteszi a kezét, és elismeri, ha hibázott. Ha megbántott valakit, bocsánatot kér. Ha elhamarkodott véleményt alkot, és rájön, hogy tévedett, akkor nem kezd el vádaskodni, hanem azt mondja, hogy ezt bizony elcseszte. Nem sok ilyen embert ismerek. Te meg tudod ezt tenni? Kétlem.
Ugyanakkor azt is megértem, hogy miért reagál agresszíven néhány emberre. Az elmúlt években felnyitotta a szemem, és ma már én is látom, hogy vannak, akik nem értenek a szép szóból. Én türelmes vagyok, nem is szoktam veszekedni senkivel, de amit bizonyos emberek megengednek maguknak, az néha már nálam is kiveri a biztosítékot.
Ami pedig a családalapítást illeti, az mindig két ember magánügye. Nem akarunk gyereket, de ha én mégis “úgy maradnék”, ahhoz sem lenne semmi közöd.
Bocsáss meg, hogy ezt mondom, de te egy neveletlen tuskó vagy.
Nem is értem, hogy képzeled ezt. Az a legnagyobb örömöd az életben, hogy a mi magánéletünkről cseverészel másokkal a hátunk mögött?
Szégyelld magad!
Természetesen nem késlekedtem a válasszal, amit Hinta azóta kitörölt. Az utolsó bekezdésben összefoglalom a véleményemet eddie-ről.
nyisd ki ...
Törölt válaszlevelem Gingernek
Kedves Ginger
Végre időt tudtam szakítani, hogy leírjak pár keresetlen szót eddie barátodról. Most megmondom, hogy sokba nem fogsz egyetérteni velem, de ez egy ilyen műfaj.
Kezdjünk mindjárt eddie beismerésénél. Mint ismeretes alig pár éve eddie „barátunk” még kb. azokat az álláspontokat képviselte, amiről ez a bejegyzés is szól. Magas lóra ült fel és így menetrendszerűen nagy volt a pofára esés is. Rájött, hogy Magyarország mégsem a sátán földje, nem mindenki hülye, aki otthon maradt és őt sem fogadták Írországban tárt karokkal mint azóta kiderült. Így elismerte, hogy hibázott – mondod te.
Ebben a történetben csak két apró hiba van:
Egyrészt (lehet, hogy ez téged most meglep) az azóta törölt blogjában lehülyézett, lefaszozott mindenféle szánalmas sunyi genyónak lehordott magyarok még nem felejtették el teljesen eddiet, akit egynek tartottak azon sok magyar közül, akik a saját fajtájukat bármikor örömmel szemen köpik és a külföldinek meg kérdés nélkül kinyalják a seggét. Hát én sem felejtettem el és valami azt súgja, hogy sokan vagyunk még ezzel. Az, hogy most úgy vélekedik, ahogy annak köszönhető, hogy nem jött be neki a kinti élet. Hidd el, ha megtalálta volna a helyét az ír társadalomban még ma is az első blogja menne.
Azt állítod, hogy elismeri ha hibázott. De valóban így van ez? Ha így lenne, akkor kisebb lenne az arca de nem lett az csak homlokegyenest az ellenkezőjét mondja, mint évekkel ezelőtt. Sőt most már ő lett a magyar nyelv első számú védelmezője, aki kikel az ellen, ha valaki a hogy szó helyett egy h-t ír és büszke arra, hogy helyesen írja le Batthyány nevét. (Tényleg neked egy picit sem disszonáns, hogy valaki, aki pár évvel ezelőtt még viszolygásszerű undorral viseltetett minden iránt, ami magyar most kiokítja a többit a helyesírásról?) Ezek után te csodálkozol, azon ha az emberek csak hüledeznek azon ki ez a senkiházi faszkalap, aki olyan leereszkedő magabiztossággal viselkedik, mindenki iránt mintha ő lenne Mózes a kőtáblákkal a kezében.
Jó értem én. Nem tanult és úgy érzi, hogy értelmi nívójánál alacsonyabb munkát végez. 37 évesen már büdös neki az, hogy képeztesse magát akár teherautó sofőrnek, kamionosnak vagy akár villamosvezetőnek. És innentről mindenki tehet arról, hogy ő itt tart: Az írek, a magyarok, a háttérhatalom és az elbaszott gyerekkor a szüleivel az élén. De valahol ő is tudja, hogy ez baromira nem így van és teljesen mindegy a világ melyik pontján él ezzel a mentalitással jobb sehol nem lesz.
Hogy gondolataimat összefoglaljam Neked: Eddie barátod egy lúzer, nagypofájú, tudálékos köpönyegforgató senkiházi féreg. A kijelentésemet meg, hogy gyerek áldás esetén itt osztaná az észt a szülők felsőbbrendűségéről a szinglikkel szemben továbbra is fenntartom.
Lucas Meier rögtön reagált soraimra és kiegészítette eddie és ginger romantikusnak éppen nem mondható történetéről. A valódiságát természetesen én nem tudtam megerősíteni vagy cáfolni de ezt megtette eddie mert ezt a bejegyzést is töröltette:
nyisd ki ...Lucas azóta törölt hozzászólása a "románncal"
“Hogy gondolataimat összefoglaljam Neked: Eddie barátod egy lúzer, nagypofájú, tudálékos köpönyegforgató senkiházi féreg”
Egyetértek az egész utolsó bekezdéssel, de leginkább ezzel a mondattal.
Erről azt hiszem mi is beszéltünk egymással, Flash Gordon, hogy Eddie-nek se normális szakmája nincsen, se angolul nem tud rendesen. Többször beégett már a Határátkelőn, de ő maga is sokszor panaszkodott a saját blogján, hogy alig érti, amit a írek a saját dialektusukkal mondanak. Ekkor mondtam neked, hogy nem csoda, hogy elégedetlen, így tényleg nem lehet semmit kezdeni az életben.
Amúgy ha már Eddie-nél tartunk, akkor én libbentettem meg neki, hogy a drága Ginger barátnője valószínűleg csupán szükségből ment ki hozzá a magyarországi devizahitele elől, miután egyedül maradt egy válás után.
Erre ugyanaz volt a reakciója, mint a Határátkelőnek, rögtön kitiltott a blogjáról.
Pedig Eddie részletesen írt a kapcsolatukról. Ginger nem őt választotta még sok évvel ezelőtt, össze is házasodott valaki mással, aztán elváltak, ott volt egyedül, devizahitellel megterhelve, már idősebb nőként. Eddie meg ugye teljesen egyedül pár éve már Írországban. Eddie elkezdett írogatni neki az interneten, aztán végül Ginger azt gondolta, hogy ha nincs ló, akkor jó a szamár is és kiment Eddie-hez.
Persze abban az időben még Eddie nem gyűlölte így Írországot, sőt, egyenesen imádta. Gondolom ment a vetítés ezerrel az jól eladósodott Gingernek, hogy milyen szép is kint az élet és mennyit is lehet kereseni (HUF-ban persze).
Így hát kiment Ginger nagy reményekkel, végre Eddie-nek is volt valakije, akihez szólhatott. Ezenkívül nem kellett már tömegszálláson laknia másokkal, miután Ginger elkezdett dolgozni (mivel egyedül ugye soha nem keresett annyit, hogy saját lakást béreljen).
Eltelt pár év és itt tartunk most, hogy “dúl” a szerelem az interneten két egymásra utalt ember között, akik a maradékelv, kényszer és lódítások nélkül soha nem találak volna egymásra.
Szép kis sztori, mondhatom.
Mondjuk az tényleg megfejthetetlen talány számomra, hogy egy nő miért ilyen senkiházi lúzer fasszal nyomul, akinek csak a pofája jár.
Egyébként ha a kedves olvasó azt gondolná, hogy ez az egész túlzás Eddie-vel az égvilágon semmi baj nincsen és írásomat csak a rosszindulat táplálja; nos, azoknak a végére tartogattam a lényeget. Egy olyan exkluzív tartalmat, ami Eddie azóta törölt blogjában volt egy érdekesség, ami minimum pszichiátriai eset: Eddie saját magával csinált riportot!
Kérdező:: Szia Eddie!
Eddie: Szia Kérdező!
Kérdező:: Te nem szoktál lacafacázni, úgyhogy vágjunk is bele a közepébe. Hogy érzed magad?
Eddie: Vegyes érzéseim vannak. Mire vagy pontosan kíváncsi?
Kérdező:: Ezt ne csináljuk, kérlek! Ne válaszolj kérdésre kérdéssel.
Eddie: Rosszul tetted fel a kérdést. Mire gondoltál, amikor megkérdezted tőlem, hogy érzem magam? Csak úgy általában? Vagy mélyebben? Magánélet? Karrier? Egészség? Pontosíts, kérlek!
Kérdező:: Nehéz beszélgetés lesz ez, már látom. Akkor kezdjük hátulról. Egészség?
Eddie: Nem akarok rögtön panaszkodni, de lehetne jobb is. Fáj a hátam. Nem tesz jót a sok emelgetés. Csomagszállítóként dolgozom, és néha marha nehéz cuccokat kell pakolni. És a túlsúly sem előny. Igazából kissé aggódom. Anyukám harminckilenc évesen kapta élete első szívinfarktusát. Én is közel járok ehhez a korhoz. A rizikófaktor is nagy. Szóval félek. Amíg egészség van, addig minden jó. De ha nincs? Abba belegondolni sem merek.
Kérdező:: Teszel ellene valamit? Úgy értem, a túlsúly ellen.
Eddie: Nem. Illetve csak időnként. De nagyon hiányzik a mozgás. Nem a szobabicikli, hanem a valódi mozgás a szabadban. Ez Írországban sajnos eléggé korlátozva van az időjárás miatt. Ez most ócska kifogásnak tűnhet, és valójában az is. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy én régen nagyon sokat bringáztam, viszont azt csak úgy szeretem, ha élvezem is. Szakadó esőben, viharos szélben, tizenöt fokban, amit ötnek lehet érezni; nos, így annyira már nem vonzó. És nem, konditerembe és uszodába sem járok. Valójában elhanyagolom a testemet, ezzel együtt az egészségemet is. Ez baj. Tudom. Most pedig ugorjunk.
Kérdező:: Látom, képes vagy az önkritikára. Ez tetszik. Sokat ostorozod magad?
Eddie: Igen. Szinte minden lépésemben találok valami hibát. Én nem tudok legyinteni egyet, és azt mondani, hogy „jó az úgy”.
Kérdező:: Miért nem?
Eddie: Ez meg milyen hülye kérdés?
Kérdező:: Arra vagyok kíváncsi, hogy miért vagy ilyen… hogy is mondjam… kocka.
Eddie: Miért lennék kocka? Mert nem vagyok hajlandó az egyre igénytelenebb társadalom szintjére süllyedni?
Kérdező:: Ezzel azt akarod mondani, hogy különbnek érzed magad másoknál?
Eddie: Természetesen. Sok embernél különb vagyok. De persze vannak hibáim. Ne mosd össze a fogalmakat.
Kérdező:: Provokálni akarlak, ahogyan te is provokálod az embereket.
Eddie: Nem kellek én ahhoz, hogy az emberek szarul érezzék magukat a bőrükben. Elég nagy seggfejek maguktól is. Hogy én erről elmondom a véleményem, az nem oszt, nem szoroz.
Kérdező:: Pedig a blogod elég nagy nézettségnek örvend. Egyre többen látogatják, és a visszajelzésekből azt is le lehet szűrni, hogy sokaknak nagyon bejön ez a megmondóember szerep, amit te játszol.
Eddie: Én nem játszom semmilyen szerepet. Lélegzem, élek, érzek, és ha már van agy a fejemben, akkor gondolkodom is. Ennyi. Ha a gondolataimat valaki úgy értelmezi, hogy én megmondóember vagyok, ám legyen. Nem zavar. Igazából semmi sem zavar. Magasról teszek arra, hogy ki mit gondol rólam.
Kérdező:: Ez a másik tulajdonságod, ami szimpatikus. Látszólag nem sokat törődsz az emberek véleményével. Miért nem?
Eddie: Fontos ez? De oké, megpróbálom megmagyarázni. Hat éve már, hogy életemben először Hongkongban jártam. Az egy nagyon különleges hely, Kowloon a világ egyik legsűrűbben lakott területe. Egy szép napos délután történt, hogy csak álltam a Nathan Road egyik kereszteződésében, és figyeltem a hömpölygő emberáradatot. Nagyon elveszettnek éreztem magam, ugyanakkor meg is találtam önmagam. Rájöttem, hogy nem számítunk. Se te, se én. Egyikünk sem számít. Élünk, de ha most hirtelen lefordulnánk a székről, azt se venné észre senki. A hozzátartozók pár napig sajnálnák magukat, aztán néznék tovább a szennyes tévéműsorokat. Az embereknek nincs értékük ezen a bolygón, így a véleményük sem számít. Ezt amúgy a természetben még erősebben érzem.
Kérdező:: De ha szerinted ennyire nem fontos a véleményünk, akkor miért érzed szükségét, hogy a magadét csokorba szedd, és aztán egy blogon megoszd az emberekkel?
Eddie: A kérdés jó. Azért írok, mert máskülönben bekattannék. Muszáj kiírni magamból azt, ami fojtogat. Ez számomra terápia. Hogy miért teszem közzé, az más tészta.
Kérdező:: Figyelemre vágysz?
Eddie: Igen, tulajdonképpen igen. És szerintem ezzel mindenki így van, aki megoszt valamit. Manapság megosztás-őrület van. Köpsz egy véreset, lefotózod, és már posztolod is ki valamelyik közösségi oldalra. Szerintem ennek nagyon mély lelki okai vannak.
Kérdező:: Mint például?
Eddie: A közöny. Az emberek közönyösek lettek egymás iránt, erre pedig reagálni kell. Ha nem törődtök velem, akkor majd teszek róla, hogy odafigyeljetek rám. Erre gondolok.
Kérdező:: De hát az internet világa lebontotta a falakat, vagy nem? Bárki elérheti a másikat, akár több ezer kilométer távolságból is. Hol van itt a közöny?
Eddie: Én nem a technikai fejlődésről beszélek, hiszen az valóban lenyűgöző. Inkább arról van szó, hogy hamis értékrend kering a világban. Valósítsd meg önmagad! Ne hagyd, hogy mások mondják meg, mit tegyél! Legyél egyéniség! Ne szürkülj bele a tömegbe! Ez aztán oda vezetett, hogy az emberek nem akarnak többé a „szürke tömeghez” tartozni, inkább elszigetelődnek. Ugyanakkor a látszatra is ügyelni kell; megy a hosszú órákon át tartó fecsegés a semmiről. A kapcsolatok egyre felszínesebbek, mert valójában senkit nem érdekel a másik. Mindenki csak saját magával van elfoglalva. Beteg világ.
Kérdező:: Igen, gyakran hallhatjuk tőled ezt a kifejezést.
Eddie: Miért, tán nem az? Tinédzserek és felnőttek milliói küzdenek önértékelési gondokkal.
Kérdező:: És te? Neked is van problémád az önértékeléseddel?
Eddie: Persze. Az lenne csoda, ha nem így lenne, tekintve, hogy milyen családból származom. De erről most nem szeretnék sokat beszélni. Elég az hozzá, hogy életem harminchét éve alatt egyetlenegyszer sem hallottam a saját apámtól azt, hogy bármit is jól csinálok. Soha, egyetlenegyszer sem. Pedig ez egy fiúnak nagyon fontos. Mondanám, hogy már leszarom, de ez nyilván nem így van. A mai napig bánt a dolog, de azért igyekszem felnőttként kezelni a gyerekkori sérelmeket.
Kérdező:: Talán ez lehet az oka annak is, hogy meglehetősen rossz véleménnyel vagy a család intézményéről.
Eddie: Pontosan. A család az én szememben egy alattomos terrorszervezet, ahol tilos megmondani, ha valami nem tetszik. Elnyomó és elnyomott emberekből áll.
Kérdező:: Azt mondod, hogy ha nem írnál, bekattannál. Hogy lehet ez? Hiszen boldog kapcsolatban élsz. Azt hihetnénk, hogy ez elég, hiszen van kihez menekülnöd a hétköznapi gondok elől.
Eddie: Ez igaz. Nem győzöm hangsúlyozni Ginger szerepét az életemben. Tulajdonképpen ő nem is része az életemnek, hanem ő maga az élet. Nélküle semmi lennék. Tökéletes összhangban élünk, remekül kiegészítjük egymást. De azért vannak olyan érzések, amiket nem boríthatok mindig az ő nyakába. Vigyázunk egymásra, amiben az is benne van, hogy nem egymáson éljük ki a feszültséget.
Kérdező:: Ezek szerint van köztetek feszültség?
Eddie: Ezt mondtam? Ne legyél bunkó! Köztünk semmilyen feszültség nincs. A környezet az, ami feszültté tesz mindkettőnket.
Kérdező:: Ne haragudj, nem akartalak megbántani. Arra céloztam, hogy a legtöbb ember úgy gondolhatja, egy kiegyensúlyozott párkapcsolat megfelelő menedék.
Eddie: Hahó! Ez itt a valóság.
Kérdező:: Ez most miért mondtad?
Eddie: Mert mi nem egy álomvilágban élünk. Pontosan tudjuk, hogy mi a dolgunk, mire számíthatunk. Támogatjuk egymást, de nem vagyunk naivak. A legfontosabb a tisztelet; egyikünk sem akarja a másikat maga alá gyűrni. Ha pedig gondunk van, megbeszéljük. Nálunk nincs tabu téma.
Kérdező:: Családalapítás? Gondolkodtatok már rajta?
Eddie: Nagyon örülök, hogy feltetted ezt a kérdést. Ezernyi embert ismerek, akik szemrebbenés nélkül másznak bele tuskó módon mások legbelsőbb magánügyébe, és még csak nem is szégyellik magukat. Engem sem érdekel, hogy te mit csinálsz a zuhanyzóban, te se faggass engem arról, mi történik a hálószobánkban. Vannak dolgok, amikről beszélni kell, de ez nem tartozik közéjük. Ha egyszerűbben kéne fogalmaznom, azt mondanám, hogy semmi közöd hozzá.
Kérdező:: Megértettem, és elnézést kérek!
Eddie: Semmi gond, hiszen csak beszélgetünk, és várható volt, hogy ez is szóba kerül.
Kérdező:: Apropó, tudjuk, hogy két blogot is vezetsz. Az új blog elég szókimondó. Szükség volt erre?
Eddie: Feltétlenül. A tököm eldurran a képmutató társadalomtól. A legtöbben csak alakoskodnak, kéretik magukat, tolják a közhelyeket, de a valódi problémákról, az emberek viselkedésével kapcsolatos szörnyű dolgokról mindenki kussol. Ezért döntöttem úgy, hogy nyitok még egy oldalt. Az aktivitás kisebb, de a témák súlyosabbak.
Kérdező:: Szerinted elérsz ezzel valamit?
Eddie: Az égvilágon semmit. Az emberek zöme mára már olyan mélyre süllyedt, hogy a negatív folyamat megállíthatatlan.
Kérdező:: Te sosem veszed észre a szép dolgokat?
Eddie: Ha ismernél, nem kérdeznél ilyet, de mivel nem ismersz, így válaszolok. Én nagyon vágyom a szép dolgokra, ezért mindig nyitva tartom a szemem. Imádom a természetet; a tenger lágyan simogató hullámainak hangját, a festői szépségű hegyeket. Szeretem a jó kajákat. Szívesen hallgatok szép zenéket, nézek meg egy jó filmet, de talán még ennél is jobban szeretek olvasni. Jó látni, ha egy kutya boldogan csóválja a farkát, vagy éppen azt, ha egy macska idétlenül ugrál a lakásban. Szeretek mindent, ami szép.
Kérdező:: Tenger, hegyek, kaják, zenék, filmek, könyvek, kutyák és macskák. A te világodban emberek nem léteznek?
Eddie: Ha lehet, akkor inkább kerülöm őket, de azért azt ne feledjük, hogy a zenéket, filmeket is az embereknek köszönhetjük. De tény, hogy a természetet és az állatokat ezerszer jobban szeretem, mint az embereket.
Kérdező:: De neked ott van Ginger. Ő is ember. Őt is háttérbe szorítod?
Eddie: Antiszociális vagyok, de nem buta. Tudok különbséget tenni, így az emberek között is vannak, akiket nagyra értékelek.
Kérdező:: Az összes válaszod gyors és határozott. Magabiztosnak tűnsz. Te mindig tudod, mit kell tenned?
Eddie: Francokat. Nagyon sok kétely van bennem. Ha visszanézek az elmúlt tíz évre, szinte csak rossz döntéseket hoztam.
Kérdező:: Megbántad ezeket a döntéseket?
Eddie: Nem.
Kérdező:: Egyiket sem?
Eddie: Egyiket sem. Mindegyikből okulhatok, ha belátom, hogy még nagyon sokat kell tanulnom. Mert ez a legnagyobb gond. Néha azt hiszem, hogy mindenhez értek, közben tök hülye vagyok. Ez időnként az írásaimban is kiütközik.
Kérdező:: Ez most valami önmarcangolás akar lenni? Egyfajta mártírkodás?
Eddie: Nem, ez a felszín alatti valóság. Ez az a része az életünknek, amivel sosem akarunk szembenézni. A hibáinkat felismerni, beismerni, azokon korrigálni: a legnagyobb kihívások közé tartozik.
Kérdező:: Neked sikerül?
Eddie: Néha. De inkább azt mondanám, hogy az elmúlt évek során sokat fejlődtem. A legfontosabb, amire rájöttem, hogy ha valami nem tetszik, változtatni kell rajta. Ha nem így teszünk, akkor elmerülünk a kétségbeesés mocsarában. Annak pedig előbb-utóbb gyűlölködés lesz a vége. Gyűlölni fogjuk az egész világot, de elsősorban saját magunkat. Ez később hatással lesz mindenre, kudarc kudarcot fog követni. Ettől aztán még dühösebbek leszünk. A gyűlölet elvakít, felemészti a józan ítélőképességünket, és még mélyebbre csúszunk. Ördögi kör. Én már átestem ezen, nem szeretném megismételni.
Kérdező:: Viszont találtál magadnak egy hobbit, ami segíthet.
Eddie: Az utazásokra gondolsz? Igen. Mivel semmilyen káros szenvedélyem nincs, így a félretett pénzemet többnyire utazásokra költöm. Külön öröm, hogy Ginger ebben is teljes értékű társam, tehát immár együtt járjuk a világot, ha tehetjük. Minél többet utazunk, annál többet látunk. Itt most emberi sorsokra gondolok. Gyalázatos emberi sorsokra. De ez valahol hasznos, mert egy idő után megtanuljuk megbecsülni azt, amink van. Egyébként pedig annyi csodálatos hely van a földön, hogy egy élet is kevés a felfedezésükhöz. Szóval igen, az utazásokra valóban nem sajnáljuk a pénzt.
Kérdező:: Van kedvenc országotok?
Eddie: Inkább azt mondanám, hogy az Egyesült Államokban található nemzeti parkokba teljesen beleszerettünk, de Hongkong sem utolsó.
Kérdező:: És mi a helyzet a karrierrel?
Eddie: Karrier? Ugyan már! Örülök, hogy lyuk van a seggemen. Amúgy sem vagyok egy karrierista típus.
Kérdező:: Miért? Az milyen?
Eddie: Törtető, gátlástalan, érzéketlen. A pénz az istene. Nem lát mást, csak azokat, akiken át akar taposni. Ez a karrierista típus.
Kérdező:: Szerinted.
Eddie: Igen, szerintem.
Kérdező:: Más szemszögből látod a dolgokat, de attól a „karrieristák” között is lehetnek értelmes, okos emberek.
Eddie: Én ezt nem vitatom. Akkor másképp fogalmazok. Nincs az a csapatépítő tréning, amivel az én agyamat olyan szinten át lehetne mosni, mint a mai új hullámos generációét.
Kérdező:: Hát az biztos, hogy nem bánsz csínján a szavakkal.
Eddie: Miért, kellene? Ha mások megtehetik, hogy szó nélkül kiheréljék az ellenfelüket, csak mert a cég érdekei úgy kívánják, akkor én pedig megtehetem, hogy minősítsem ezeket az emberszabásúakat.
Kérdező:: Emberszabásúak. Sokszor használod ezt a szót. Miért?
Eddie: Nem azok vagyunk? Állatok. Közösülünk, a nőstények vemhesek lesznek, aztán ellenek. A különbség csupán annyi, hogy amíg egy vadon élő állat többnyire tisztességesen felneveli a kölykét, és megtanítja a túlélésre, addig az ember ezt már nem teszi meg. Áthárítja a felelősséget másra; a politikusokra, a pedagógusokra, a szomszédra.
Kérdező:: Keményen fogalmazol, de kétségkívül van abban valami, amit mondasz. Rendben, akkor ne használjuk a karrier szót, maradjunk a munkánál. Te most Nyugat-Európában élsz, ami az otthon élő magyarok szemében nagy dolog. Élvezed az életedet?
Eddie: Itt az ideje, hogy kettéválasszuk a dolgokat. Van a magánélet, ami teljesen rendben van, boldog vagyok. És van az egyéb, ami katasztrofális.
Kérdező:: Mi az, hogy egyéb?
Eddie: Minden, ami nem a magánélet. A közélet, a munka, a hétköznapok terhei. Ezek Nyugaton éppúgy utolérik az embert, mint otthon. Semmi irigylésreméltó nincs abban, hogy immár lassan öt éve elköltöztem Magyarországról. Eleinte természetesen én is lelkes voltam; érezni akartam a különbséget, mint ahogy nagyon sokan hinni akarnak abban, hogy Nyugaton majd minden jobb lesz, de aztán lehullt a lepel, kibújt a szög a zsákból, előkerült a nyuszi a kalapból. Az illúzió szertefoszlott, a helyét csalódás vette át.
Kérdező:: Ez kinek a hibája?
Eddie: Hogy benne van-e az én kezem is? Szerintem igen, méghozzá elég vastagon. De gyorsan meg kell jegyezni azt is, hogy nekem nincs sok keresnivalóm ebben a világban.
Kérdező:: Kifejtenéd ezt bővebben?
Eddie: Nekem nem megy a jópofizás. Egyszerűen képtelen vagyok rá. Nem tudok beilleszkedni az emberek közé, mert nem szimpatikus, ahogyan élnek. Kívülállónak érzem magam, aki nem akarja elfogadni a társadalom nevetséges szabályait. Folyton lázadok, de ezt persze sokan azonnal megkritizálják. Arról nem is beszélve, hogy nekem nem kenyerem a mellébeszélés. Ha valami szar, akkor én azt mondom, hogy szar, nem pedig azt, hogy barna színű kellemetlenség. Nyers vagyok, olykor faragatlan, és ez nem egyeztethető össze a mai világ elvárásaival, ahol akkor is vigyorognod kell, ha a legszívesebben zokognál.
Kérdező:: És a jövő? Milyen terveid vannak?
Eddie: Elég idős vagyok már ahhoz, hogy tudjam: a terveket mindig keresztülhúzza valami, igyekszem hát óvatos lenni.
Kérdező:: Ügyesen kikerülted a kérdést. Egyébként ha már szóba hoztad az életkort, az embernek veled kapcsolatban sokszor van olyan érzése, mintha a nagyapáddal beszélgetne. Nem érzed, hogy néha túl komoly vagy?
Eddie: Ismét csak azt tudom mondani, hogy ha ismernél, nem kérdeznél ilyet. Egyáltalán nem vagyok komoly. Én egy olyan felnőtt testbe zárt gyerek vagyok, aki sosem akar a felnőttek hazug világához tartozni, mert taszítónak találja azt.
Kérdező:: Akkor térjünk vissza oda, ahonnan elindultunk. Hogy érzed magad? Mit érzel?
Eddie: Kiábrándultságot. Hosszú éveken át próbáltam hinni, de az élet bebizonyította, hogy még annál is mocskosabb, mint amilyennek a rémes gyerekkorom után gondoltam.
Kérdező:: Ezek szerint már nem tudsz hinni?
Eddie: De igen. Magamban és Gingerben. Kettőnkben. És ez egyáltalán nem kevés.
Kérdező:: Köszönöm a beszélgetést!
Eddie: Én köszönöm, hogy itt voltál velem!
Mielőtt véleményt írsz, egy dolgot ne felejts el! Nem hordod a cipőmet.
[A privát leveleket az eddie1977@windowslive.com címen várom]
eddielion | 2014/10/09 - 00:01 | Kategóriák: Eddie | URL: http://wp.me/p4piDw-D0
Ez csak akkor látszódik, ha kattintottál a "nyisd ki" linkre
Persze ha ez nem lenne elég, hogy magával beszélget de vissza is kérdez önmagának feltesz olyan kérdéseket, amire nem is akar válaszolni így önmagától kér elnézést:
Kérdező: Családalapítás? Gondolkodtatok már rajta?
Eddie: Nagyon
örülök, hogy feltetted ezt a kérdést. Ezernyi embert ismerek, akik
szemrebbenés nélkül másznak bele tuskó módon mások legbelsőbb
magánügyébe, és még csak nem is szégyellik magukat. Engem sem érdekel,
hogy te mit csinálsz a zuhanyzóban, te se faggass engem arról, mi
történik a hálószobánkban. Vannak dolgok, amikről beszélni kell, de ez
nem tartozik közéjük. Ha egyszerűbben kéne fogalmaznom, azt mondanám,
hogy semmi közöd hozzá.
Kérdező: Megértettem, és elnézést kérek!
Megjegyzem roppant érdekes, hogy amíg Eddie a gyerekvállalást magánügyként definiálja ennek ellenére erről faggatja saját magát, a Tanatót szidó levélben is szó van arról, hogy erről lett kikérdezve és az azóta eltüntetett bejegyzéseiből is az derül ki, hogy időről-időre valaki ezzel a témával megtalálja. Érdekes, hogy ez mindig csak vele történik.
Normális? :)
/Update I.: Posztom megjelenésekor Eddie már törölte ezt és ezt blogját is. Úgy látszik, amikor kikerül a kezéből a cenzúra joga és érvekkel már nem tudja megvédeni nézeteit illetve sanszos, hogy mások is azzal a lendülettel lépnek a tyúkszemére, amilyen tempóban ő anyázott másokat; nos, ebben az esetben Eddie barátunk hangnemet és stílus vált. Így ennek a bejegyzésnek a törölt hozzászólások publikálásán kívűl más célja már nincsen. /
/Update II.: Egy kedves olvasóm már jó előre jelezte, hogy mivel Eddie messzire kerülte a helyet, ahol a tisztességet osztották várhatóan le fogja tiltani a videói hozzáférését. Ezt megelőzendő ő jó előre lementette és újra a feltöltötte egy videómegosztóra így újra be tudom ágyazni.
/Update III.: Eddie belátta, hogy nem viselkedett szépen és megkövette egy kommentben azokat, akiket megbántott. Én, a válaszban közölt feltételekkel el is fogadtam a bocsánatkérését és az ügyet lezártnak tekintem. /
/Update
IV.: Eddie ismételten bocsánatot kért, ami egy külön posztot kapott. :) /
Szia,
VálaszTörlésHogy az engedélyem nélkül idézgetsz általam leírt dolgokat, és ezzel szerzői jogot sértesz, az most nem érdekel. Inkább megköszönöm a reklámot!
Egyébként ajánlom figyelmedbe az alábbi cikket, bár kötve hiszem, hogy értelmezni tudnád az olvasottakat!
http://www.origo.hu/techbazis/internet/20080317-blog-honlap-es-a-szerzoi-jog.html
Ami a többit illeti, szerintem ideje lenne felkeresned egy idegorvost. Ép eszű ember biztosan nem lovagol ennyit egy másik ember magánéletén, legfeljebb akkor, ha olyan mélyen van a saját önbecsülése, hogy kénytelen ezt az állapotot valamivel kompenzálni.
Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy nem ártana, ha megtanulnál a saját anyanyelveden helyesen írni.
Boldog új évet a te fajtádnak is!
Eddie
Helló
TörlésHa gondolod mellékelhetsz egy listát a helyesírái hibákról. A böngészőben van helyesírás ellenörző de nem jelzett. :)
“Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy nem ártana, ha megtanulnál a saját anyanyelveden helyesen írni.”
VálaszTörlésElőtte:
“Ép eszű ember”
Épeszű, egybeírva.
Nem ártana, ha megtanulnál a saját anyanyelveden helyesen írni…
L.M.
Lucas
VálaszTörlésEgy bejegyzésed nem jelenik meg csak emilben látom. Az osztrák nővel frigyre lépő posztoló posztja alatt szóba is hoztalak. :)
A lényeg, hogy megkaptad.
TörlésJa, kösz, hogy szóltál, most elolvastam a posztot. A kommentelők szánalmasak, mint mindig.
Amúgy azt hiszem, ez az első ilyen poszt, ahol egy nyugati nőt egy magyar el tudott venni (magyar egyetemmel+osztrák PhD-val).
Lehet, hogy nekem is egy osztrák PhD-t kellene csinálnom az egyetemem mellé? :)
Más témával kapcsolatban írok mindjárt egy e-mailt neked az g.f 5-ös címedre.
L.M.
Határozottan felszólítalak, hogy a minket ábrázoló videót szedd le a csatornádról, vagy ha a csatorna nem a tiéd, akkor a videót töröld ki a bejegyzésedből! Ebben a bejegyzésben több alkalommal is megsértetted a személyiségi jogainkat, hiszen a felvételen azonosíthatóak vagyunk, így minden lehetséges jogi fórumon panaszt teszek ellened zaklatásért, szerzői joggal való visszaélésért, valamint személyiségi jogok megsértéséért.
VálaszTörlésÜdvözlettel,
a bejegyzésben említett Eddie
Helló Eddie
TörlésRemélem erre jársz valamikor mert januárban azt kérdezted vajon kit fog érdekelni a rólad írt cikk pár hónap múlva? Hát képzeld azóta a legolvasottabb lett mind közül.
Egyébként mi van veled? Hazamentél végre? :)
Eddie
VálaszTörlésGondoltam a miheztartás végett közlöm veled, hogy amennyiben nem hagyod abba a piti fenyegetőzésedet és bármiféle lépést teszel ez ügyben, ami miatt eltűnik ez a bejegyzés: Nos ebben az esetben én fogom eme bejegyzés másolatát és a lementett videóidat ahová csak lehet feltölteni és publikálni, ahol csak lehet.
tehát kár a gőzért! Menj szépen vissza a blogodra a nőddel a hónod alatt és boldogítsd a többi szerencsétlent.
Kedves Névtelen!
VálaszTörlésTe nyertél.
Minden jót!
Eddie
Egy gúnyos megjegyzéssel készültem, aztán úgy döntöttem, hogy másképp állok a dologhoz.
VálaszTörlésNem mondom, hogy igazatok van, és azt sem, hogy nincs. A mai napig nem értem, hogy mitől ilyen marha izgalmas számotokra az, hogy mi hogyan élünk, de végül is ez a ti dolgotok.
Azt viszont belátom, hogy a szint alá süllyedés, az anyázás, a putri stílus semmivel sem igazolható, még akkor sem, ha olykor bosszantó sületlenségeket hordtok össze rólunk. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy gyakorlatilag semmit nem láttok az életünkből, így a különböző történések miértjéről is legfeljebb csak elképzelésetek lehet, amely ráadásul igen gyakran téves.
Szeretném a vitát [igazából ez nem is vita] lezárni, és minden érintettől elnézést kérni, akit valaha a múltban megbántottam. Komolyan mondom, hogy bocsánatot kérek!
Bízom az intelligenciátokban, így remélem, hogy nem lesz több feszültség köztünk.
Én a blogok [és az internet] világából szép lassan felszívódok. Nem fogok beugatni senkinek, nem fogom tovább osztani az észt. Se itt, se máshol. Van ezer más dolgom, amivel el tudom foglalni magam.
Még egyszer: bocsánatot kérek mindazoktól, akiket a faragatlan stílusommal megbántottam!
Mindenkinek nagyon boldog életet kívánok!
Eddie
Hello Eddie
TörlésAz elnézés kérést elfogadom. Persze egészen addig, amíg állod a szavad és nem kell a jövőben téged olvasnunk sem blogban sem hozzászólásban.
BÚÉK! :)
Még jó, hogy Eddie a semmivel fenyegette Flash Gordont, ugyanis youtube videót teljesen legális beágyazni bárhová, épp 2 hónapja döntött erről az Európai Bíróság.
VálaszTörléshttp://diepresse.com/home/politik/eu/4584667/EuGH_Einbetten-fremder-YouTubeVideos-legal
L.M.
Kedves Névtelen!
VálaszTörlésAbban teljesen igazad van, hogy egy YouTube videó szabadon beágyazható bárhová. Én nem is erről beszélek, hanem arról, hogy egy általam készített felvétel – amelyen felismerhető, azonosítható vagyok – az engedélyem nélkül lett felhasználva. Ezt a jog úgy hívja, hogy „képmással való visszaélés”, amely személyiségi jogot sért.
80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.
177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
b) az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
c) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Ehhez kapcsolódó olvasmány.
http://media-tudomany.hu/laparchivum.php?ref=37
Mivel évekig dolgoztam fotósként, így pontosan tudom, hogy az illetékes hatóságok előtt az általam leírtak nem képeznék vita tárgyát, és abban is biztos vagyok, hogy egy esetleges bírósági eljárás során elmarasztaló ítélet születne, de hozzáteszem, hogy ezzel érdemben nem kívánok többet foglalkozni.
Minden jót kívánok!
Eddie
Rég esedékes volt már, hogy valakinek egyszer telimlesz a puttonya.
VálaszTörlésAmi engem illet sokszor mosolyogva olvastam ennek a dühös kis embernek a csapongásait. Hiányozni fog...néha...
Ha hiányozni is fog újra meg újra elolvashatod ezt a mementóul szolgáló bejegyzést. :)
TörlésMár háromszor olvastam. ;)
TörlésA családdal téma volt ez a bejegyzés, meg úgy az egész sztori. Az elejétől képben vagyok eddievel mint őshatárátkelő posztoló, kommentelő + eddie engem is megtalált még régebben a blogomon, először mint nyelvtannáci tanácsokat osztott, aztán már pszichoanalízist is kaptam kéretlenül. Szerencsére (rólam) hamar lekopott.
Épp ideje volt már, hogy visszanyaljon a fagyi.
Köszönöm az élményt. Imádtam.
Hát ezt a bejegyzést meg én köszönöm. Mindig jó ha valakinek örömet okoz a munkám. :) Egyébként számoltam rá, hogy előbb-utóbb elő kerülnek emberek, akiknek szintén volt valami konfliktusuk vele. Nevedre nem emlékszem a HÁ-n de mondjuk manapság ritkán is vagyok fent.
TörlésMost néztem meg a blogodat a HÁ-s bejegyzéseidet pedig olvastam annó. Akkor lehet, hogy a kommentelők között nem láttalak. De mindegy is. Egyébként a bejegyzést egy bekezdéssel frissítettem. Fentről számolva a negyedik. ;-)
TörlésAkkoriban többet kommenteltem. Amikor a dolog kezdett eldurvulni akkor már kevesebbet, mostanság csak néha, de a HÁ-s posztokat olvasom és hinta blogja is nagyon szórakoztató. Fricska, hogy onnan találtam ide :P
TörlésÉrdekes. Azt hittem a HÁ-n nyugodt a légkör hiszen hülyére van moderálva.
TörlésMostanra már igen. Csak én nem szoktam vissza...
TörlésA végén már kezdtem megsajnálni ;)
VálaszTörlésAzért csak nem. ;)
TörlésNeeeem ;)
TörlésNo, ha már idetalálnak a régiek, és jót röhögnek rajtam, akkor röhögjünk együtt.
VálaszTörlésMegtaláltam egy régi felvételt, amit még egy barátomnak készítettem 2010-ben. Nem töltöttem fel sehová, így ellopni sem tudjátok, hogy aztán újra kiposztoljátok valahová. Szóval elég az hozzá, hogy elég vicces dolgokat mesélek az életről. Ma már belátom, s hogy ez így van, azt jelenti, hogy képes vagyok magamat is kinevetni. Nem hiszem, hogy ez baj.
Eltelt öt év. Amíg mások még mindig ugyanabban a pocsolyában állnak, én változtam. Nem biztos, hogy jó irányba, de változtam. És változtak a körülmények is, mint ahogy Írország helyzete is. Öt év alatt nagyjából 15%-kal nőtt a bevándorlók száma, ami az aránylag kis ország kis lakosságához képest ahhoz már elég, hogy rendesen átrendezze a piacot.
De ez már mindegy is, hiszen ez a történet lassan véget ér.
Ami a „lyuknak csúfolt lakást” illeti, az egy 40 nm-es, másfél szobás, újépítésű ingatlan egy társasház legfelső szintjén, amihez egy 13 nm-es terasz is tartozik, tehát valaki valahol valamit nagyon félreértett. Ez a lakás most 1000 euró havonta, de a környéken az ilyen kéglikért már 1100-1200 eurót kérnek. EZ az elsődleges oka annak, hogy lelépünk innen: a megállás nélkül emelkedő lakásbérleti díjak. Már a belvárosi putrikhoz sem lehet 600 euró alatt hozzájutni, de az amúgy sem lenne számunkra megfelelő.
A „kulimunka” is munka, én legalábbis büszke vagyok magamra, mert nem csak itthon lógatom a lábam. Egyébként a mai napig hivatásos gépkocsivezetőként alkalmaznak [nemcsak B, hanem C kategóriával], ami óránként 10 eurót hoz a konyhára. Van, akinek semmi nem elég, de én úgy gondolom, hogy nem lehet okom panaszra.
A nemrég felkínált full time szerződést én utasítottam vissza, hiszen hamarosan [önként] elhagyjuk a szigetet, de azt hiszem, hogy ha nem lennének megelégedve a munkámmal [esetleg problémájuk lenne a nyelvtudásommal], akkor már rég elküldtek volna.
Ja, hogy az íreket nehéz megérteni! Igen. És aki járt már ebben az országban, esetleg volt dolga írekkel, az pontosan tudja, hogy iszonyú rondán beszélik az angol nyelvet. Arról nem is beszélve, hogy a felnőtt ír lakosságból minden tizedik ember küzd valamilyen gonddal az olvasás és/vagy írás terén.
Ami a kedvesemet illeti, nem csodálom, ha néhányan igyekeznek bemocskolni a szerelmünket. 16 évesen ismertük meg egymást, s talán ilyen korú emberektől nem is lehet elvárni, hogy egy életre elkötelezzék magukat. Egyébként nem ő dobott engem, hanem én maradtam el az ő életéből. És házas sem volt soha, így elválni sem tudott. Bár ez mind-mind magánügy, de azért leírom, mert amúgy száz sebből vérzik a rólunk szóló történet.
A lényeg, hogy ma tökéletes párt alkotunk, és ezen semmi nem változtat. Az sem, ha egy elmebeteg, aki Hinta blogján is már legalább két különböző néven regisztrált, és két külön személyiséget próbál felvonultatni a hozzászólásaival [az egyik a kivándorlókat támogató seggnyaló, a másik a kivándorlókat hülyéző okoska] összehord rólunk olyan dolgokat, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
Mellesleg bármi történik velünk, az a mi dolgunk. Akár sikeresek leszünk, akár elbukunk, egyikőtök sem fogja tartani értünk a hátát.
Amit írtam, továbbra is fenntartom. Elnézést kérek a forrófejű megjegyzéseimért! Nem volt szép, amiket annak idején az emberek fejéhez vágtam.
Most már csak azt nem értem, hogy ha én eltűntem az internetes közösség szeme elől, bezártam a blogjaimat, nem osztom az észt egyik blogon sem, akkor minek ide ez a bejegyzés, teletűzdelve olyan idézetekkel, amelyek már csak itt olvashatóak? Hiszen ezzel csak reklámot csinálsz nekem; egy olyan embernek, aki az internet legmélyebb bugyraiból származik.
Kit érdekel Eddie? Egyáltalán ki ez a fickó? Ki fog még emlékezni erre a faszra három-négy hónap múlva? Mit számít, hogy mit írt, ha már úgyis abbahagyta?
Vagy egyszerűen csak jó érzés más életén csámcsogni? Hát nincs elég izgalom a saját életedben?
A célodat elérted: Eddie beismerte, hogy hibázott. Te mikor ismered be nyilvánosan a saját tévedéseidet?
Tisztelettel,
Eddie
Egyébiránt ha fontosnak tartasz még leírni valamit gyere bármikor. :)
TörlésHelló
VálaszTörlésAkkor kezdjük a legvégénél:
Nem tudom pontosan mibe kellene beismernem a tévedésem. Hiszen én az egykori blogodra alapozva írtam meg a posztomat, amiről tőled már tudjuk, hogy életednek egy szeletkéjét mutatja be. Ez mindenkinél így van mondjuk de te fontosnak tartod több százszor is leírni. A nagy egész tükrében lehetnek falsch állítások de ez magától értetödő.
Életem egyébként izgalmas a te életed való csámcsogást meg te váltod ki az emberekből. Noha ennek az ellenkezőjét hangoztatod folyamatosan, azért annak idején úgy lettek megfogalmazva a posztjaid, hogy az emberekbe véleményt és kérdéseket generáljanak. Amire te vagy anyázással és/vagy kitiltással vagy pozitívan reagáltál. Amióta nincs nálad a cenzúra joga azóta zavar ennyire ez a dolog téged. Egyébként ez a kettősség jól megfigyelhető akkor is, amikor meginterjuvolod magad. (lásd a posztomban az egyik kiemelt részt)
Hogy kit érdekel Eddie nem tudom de Rózát például biztos és ha megnézed reggel még az ötödik legnépszerűbb bejegyzés voltál a blogon ma meg már a harmadik. Sőt Írországból is van újabban naponta 4 látogatóm. Nem tudod ki lehet az? ;-) Hogy hónapok múlva kit fog érdekelni szintén nem tudom.
Hogy mit számít mindez? Leírtam az 'Update I.-ben' Olvasd el.
A bejegyzésed többi részét meg én nem értem: Leírtad már 100X, hogy semmi nem igaz, ami itt szerepel. Rendben tudomásul vettem. De miért gondolod, hogy a sok ismételgetéstől ez meggyőzőbb lesz?
Egyébként ha már (a téged nem érdeklő) bejegyzést olyan szinten figyelemmel kiséred, hogy egy mai frissitést is észre vettél; tudhatnád, hogy az egy régebbi poszt alól idézet. Akkori időkből, amikor te friss bevándorló voltál többedmagaddal laktál valahol és kukásként dolgoztál.
Hogy öt évvel ezelőtti magadhoz képest változtál ez is örvendetes de már sokszor írtad. Lehet, hogy írok egyszer egy posztot Eddie jó útra tért címmel de ez most még a régebbi dolgokat dokumentálja.
Egyébként lehetne tudni ki van két személyiséggel a Hinta blogján? És melyik ez a kettő? Már csak azért mert mint látod én nyílt lapokkal játszom és a régi "ismerőseid" is régi nevükkel jönnek ide nevetni egy jót.
Hát először is köszönöm, hogy az általam leírt helyreigazítást nem törlöd ki az oldalról, így az valamelyest árnyalni tudja a nagy egészről alkotott képet.
TörlésHa pedig a kettős személyiségről beszélünk, akkor talán inkább az érintett személyt kéne megkérdezni, hogy miért érzi szükségét állandóan más-más néven írogatni, ráadásul ugyanazon blogbejegyzés alá.
L.M., esetleg Péter, de nálam volt ő már Tamás, János, József is, sőt egy alkalommal nőnek adta ki magát, de arra a felhasználónévre már nem emlékszem. És már nem is érdekel.
De hogy konkrétabb legyek, ott van nekünk Mosoly Péter, aki egyébként Tengereczki Pál, meg tudom is én, hogy ki még. Komolyan mondom neked, hogy én ezt nem értem.
Remélem, abban egyetértünk, hogy ez a jelenség a legenyhébben szólva is „nem normális”. Amúgy az egyezést már Hinta is észrevette. Nem nehéz, mert a stílus mindig azonos, mint ahogy a megfogalmazások és a szófordulatok is, attól függően, hogy kinek a bőrébe bújik az emberünk.
A legutóbbi hozzászólásommal pedig csak arra próbáltam utalni, hogy ez az egész téma előbb-utóbb okafogyottá válik, ugyanis én tényleg befejeztem a nyilvános szereplést. Egyrészt meguntam az állandó vitákat, másrészt iszonyú sok dolgom lesz az elkövetkező másfél-két hónapban, így időt sem tudok [és akarok] szentelni az efféle dolgokra.
Ahogyan már írtam: vettem a lapot, megértettem a leckét, és igazából okultam is belőle. Nem hiszem, hogy ezen van még mit ragozni.
A legjobbakat!
Eddie
már a második legolvasotabb cikk lett a blogomon. Megy ez kérem. :)
VálaszTörlésÉs mivel ennél nagyobb örömöd nem sok van az életben, így ennek is úgy örülsz, mint majom a farkának. No, hát akkor itt az ideje, hogy én is gratuláljak ehhez a szép teljesítményhez. Biztosan nagyon izgi dolog ismeretlen emberek életével foglalkozni, pláne úgy, hogy a bejegyzés háromnegyedében teljesen más dolgok hangzanak el, mint ami a valóságban történik. Ennyi erővel a két főszereplő kitalált személy is lehetne, akiknek az itt megírt története csupa feltételezésre alapul, akárcsak egy nem túl jól sikerült mesében.
TörlésSzép napot!
Eddie
Kérdezhetek valamit?
VálaszTörlésMiért nem írsz nálam sokkalta érdekesebb témákról? Például a bérleti díjak emelkedésével az esetleges kivándorlók lehetséges célországaiban? Szerintem ez is hozna nézettséget.
Csak azért jutott eszembe, mert az elmúlt három hónapban öt olyan ismerősömmel is beszéltem [ezek közül ketten magyarok, valamint egy szerb, egy lengyel és egy ír], akik a brutálisan magas bérleti díjak miatt lépnek le Írországból.
Nem tudom, máshol mi újság van [Anglia, Németország, Svájc, Hollandia], de ez egy olyan kérdés, ami mindenki számára fontos, hiszen lakni kell valahol. És ha most az jutna eszedbe, hogy ez csak a "kulimunkásokat" érinti, akkor itt jegyzem meg, hogy a dublini lakásárak már elértek egy olyan szintet, hogy már informatikusként sem feltétlenül éri meg itt maradni, hiszen hasonló bérezés mellett, de jóval kisebb költségekkel választhatják mondjuk az Egyesült Államokat is.
Itt most egy két hálószobás lakás, nem putri környéken, jó közlekedés mellett [ami Dublinban még így sem egyenlő mondjuk a budapesti tömegközlekedés színvonalával], amely eddig 1000-1100 euró között mozgott, ma már 1400-1500 euró havonta, és ezt az emelkedést mindenki megérzi, nem csak a segédmunkás. Erre jön még rá a nemrég bevezetett vízdíj, ami tovább emeli a megélhetés költségeit. És a folyamatnak láthatólag még nincs vége.
Nos, nem ragozom, hiszen én erről már írtam sokat annak idején, viszont mivel az oldalad címe az, hogy "Külhonban", nem pedig az, hogy "Mi újság van a lúzer Eddie-vel?", így talán ilyen irányba is elmozdulhatnál.
Vagy foglalkozhatnál a nagyon is aktuális kérdéssel, miszerint néhány nyugat-európai állás megszerzéséhez ma már nem árt, ha urdu nyelven is beszél az ember.
Azt hiszem, láthatod, hogy teljes jóindulattal fordulok feléd.
Minden jót!
Eddie
Helló
TörlésHa nem csak ezt az egy írást nézed a blogomon már észrevehetted, hogy más témák is foglalkoztatnak nem csak ez. Meg ha belegondolsz a kattintás mánia inkább téged jellemez, hiszen annak idején nem egy meg két cikket azért írtál meg trágáran a blogodon, hogy odavonzza a sok trollt.
Egyébként hányszor akarod még leírni, hogy az itt leírtak nem igazak? Már csak azért kérdem mert kezd kb olyan unalamas lenni mint, amikor mindig leírtad, hogy te már 37 vagy.
Az írországi lakásárakat meghagyom neked. Blogodnak hála elkönyveltem az ír népet egy korhely, lusta, gusztustalan népségnek, ahol még az időjárás is trágya. Tehát felőlem 10e € is lehet a lakások ára.
Én komolyan mondom, hogy békével jövök, tehát még véletlenül sem szeretnék vitát szítani.
VálaszTörlésHogy a leírtak valóságtartalma eléggé sántít, azt azért tartom fontosnak mindig hangsúlyozni, mert te sok mindent tényként állítottál be, amely információkról már te magad is beismerted, hogy hamisak lehetnek.
Amit az írekről írsz, az túlnyomó részben igaz, de hála a te leckédnek, én már nem fogalmaznék ilyen sarkosan. Vannak köztük is tisztességes emberek, de az tény, hogy az "értelmesebbek" már rég leléptek innen.
Ami pedig a blogodat illeti, természetesen arról írsz, amiről akarsz, én csak néhány tippet adtam, hiszen a valóságban tapasztaltak sokszor ellentmondanak azoknak az álmoknak, amit egy átlagos bevándorló magában dédelget. Ha pedig segíteni tudsz az embereknek azzal, hogy a rózsaszín ködön túl is lássanak valamit, akkor miért ne tennéd meg?
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egy-egy konstruktív bejegyzés talán jobban lekötné az olvasóid figyelmét, mint a rólam [vagy bárki másról] szóló pletyka, bár hozzáteszem, hogy ez utóbbi is tartogathat érdekességet azoknak, akiknek más nem jut az életben.
Sok sikert!
Eddie
Nekem nincs ilyen küldetés tudatom, hogy akárkit is megmentsek akármitől. Erre ott a hinta blogja. Otthon is sokszor azt veszem észre, hogy 100 emberből talán egyet érdekel az érem mindkét oldala. A többi azt akarja az én számból hallani, amit elképzel. Ez lehet siker történet lehet az, hogy majd ő kijön nálam lakik és én megyek mindenhová fordítani neki meg az is, hogy kint sem könnyű.
TörlésÉn meg sokszor azt nem értem ha akkora nyomor van otthon miért van az embereknek több százezer forint elherdálni valójuk egy olyan kivándorlásra, ami 99%-ra tudható, hogy csúfos bukás lesz a vége.
Akkor most már talán megérted, miért hajtogatom én folyton, hogy öt év alatt sok minden [nagyon sok minden] megváltozik, többek között a kezdeti hajtóerő is. Nálam ez a gyűlölet volt [és ezzel szerintem nem vagyok egyedül], ezért beszéltem úgy Magyarországról és a benne élő emberekről úgy, ahogyan soha nem lett volna szabad. Aztán szép lassan kinyílt a csipám, majd rájöttem, hogy hibáztam. Ezt elég nehéz beismerni, és még rosszabb akkor, ha még az orrom alá is dörgölik.
TörlésMindazonáltal egyetlen percet sem bánok az elmúlt öt évből, hiszen nagyon sok tapasztalattal gazdagodtam.
Hidd el, hogy akik ma rászánják azt a pár százezer forintot az indulásra, még nem látják, hogy mi vár rájuk. Hajtja őket a vágy, a jobb életre való törekvés, és ezt önmagában nem is lehet elítélni. Még mindig jobb ez, mintha csak ülnének otthon, és mindig másokat hibáztatnának. Ezek az emberek legalább összeszedik a bátorságukat [na meg az összes pénzüket], és elindulnak.
A kudarc pedig tényleg benne van a pakliban, de ezt senki sem szereti hangoztatni, hiszen ha minden tervünkhöz úgy állnánk hozzá, hogy 99%-ban bukásra van ítélve, akkor soha nem mennénk sehová. Nem igaz? :)
Eddie
Na jó de, amikor az anyuka kihozza úgy a gyerekét, hogy munkája nincs eü ellátást nem kap és sámánnal gyógyítatja a gyerekét skypén keresztül az azért csak meredek nem?
TörlésHozzáteszem, hogy ilyen sztori otthon a gyámügyet is érdekli és szívesen picsán rúgja a kedves szülőket.
Nem is beszélve azokról, akik mindenféle nyelvtudás nélkül jönnek ki és csodálkoznak ha átverik őket. Jó talán Bécs ilyen szempontból súlyosabb hiszen 3 órás utazás után Pestről lehet szerencsét próbálni és ha nem jön be még gyalog is haza lehet menni.
Nem tudhatjuk, hogy kit mi hajt. Abban teljesen egyetértek, hogy a kiskorú veszélyeztetése elítélendő, ugyanakkor ez megtörténhet akkor is, ha otthon maradnak. Én már azt sem értem, hogy miért kell a kicsiket kivinni a tüntetésekre. De hol van ez ahhoz képest, amikor emberek képesek napokon át egy kamion rakterében utazni, és az egész életen át összekuporgatott pénzüket odaadni az embercsempészeknek, csak hogy elérjék a megváltó Nyugatot. A kétségbeesés, a kilátástalanság belesodorhatja az embert olyan döntésbe, amit aztán megbánás követ. S ha már itt tartunk, mi még mázlisták vagyunk, hogy Magyarország nem háborús övezet, és nem a pokolgépek elől kell menekülni, sőt "diktatúra" ide vagy oda, a szabad mozgásunk sincs korlátozva.
TörlésNapestig lehet ezen töprengeni.
Minden jót!
Eddie
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésSzia
TörlésKöszönöm a hosszú kommented. Ami megragadott benne,hgoy írod 2018 van. Ez a poszt meg 14 utolsó napján íródott. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és ha megbocsájtod nekem, nagyjából már fogalmam sincs mit állított Eddie cirka 4 évvel ezelőtt hamisan mire mondtam én ezt utána nézni meg pláne azért lenne nehéz mert Eddie megszüntette már a blogját.
Hogy ki hajt nézettségre, meg ki nem, azt sem tudom legyen elég annyi, hogy ez a blog már jó ideje nem frissül; biztos vagyok benne,hogy Eddie is éli vhol a világát nem lennék meglepődve ha Magyarországon.
Zárszóként három jó tanácsot mondanék: A helyesírást már Eddie is említette feljebb neki is azt mondtam meg Neked is, hogy ha küldötök egy hibalistát nagyon szívesen kijavítom azokat.
Szerintem írásom minden erényével és hibájával együtt elfér itt a neten; nem látom okát, hogy levegyem.
Javasolnám, hogy ha te úgy éled meg,hogy minden harmadik ember szidja Magyarországot akkor jobban válogasd meg a baráti körödet. Az én ismeretségi körömben senki nem szidja.
Köszönöm még egyszer a hozzászólást.
Habár most végigolvastam még egyszer a hozzászólásod. Vajon ki az,aki ennyire tudja,hogy Eddienek 4 évvel ezelőtt milyen nézettségű videói voltak? Ki az,aki készpénznek veszi,hogy én állítok hamisat és nem Eddie? Szerintem Eddie v. Ginger. Mint tudjuk korábban már megtörtént, hogy Eddie saját magával készített interjút. Lehet most sincs másképp. ;)
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésÚgy látom a blogom és személyem nem egyezik az ízlésvilágoddal. Így javaslom keressél magadnak ízlésednek megfelelőbbet. Eddie címét meg nem tudom.
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésSzia
TörlésKezdenek visszatérni emlékeim Eddieről.Szóval Eddie annó elég lehetetlenül viselkedett,ami a posztból és a kommentekből is kiderült. Erre válaszkép született ez a bejegyzés. Eddie valóban kivonult a netről én meg pusztán dokumentáció kedvéért fent hagytam ezt a cikket. Aktualitása ma már csak a történet megőrzése miatt fontos. Ezért nem is áll módomban letörölni. :)
Egyébként mire célzol, amikor azt állítod hamis tényeket állítok? És mitől lennék álszent?
Egyébként a gmail fiókomban van még 55 bejegyzés edditől. :)
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésHelló
TörlésA te hozzászólásaid meg az azokra adott válaszok kivételével az összes hozzászólás 14-15-ben íródott így még mindig nem tudom mik a hamis tények.
Hogy,hogy lehet egy írás egyszerre hosszasan különböző témába szedve úgy, hogy a lényeg ne legyen benne szintén nem tudom mire célzol konkrétan. Írásom elég terjedelmes volt ahhoz, hogy minden belekerüljön, amit én fontosnak tartok.
Azon viszont gondolkodom,hogy az "Update" részt az elejére teszem így rögtön a kezdésnél egyértelmű, hogy lefutott körökről van szó.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésÉn is lezárom akkor ezt a kéretlen diskurzust mivel többször ugyanarra a kérdésre kitérő választ adtál és kérésedet tudomásul vettem ugyan de teljesíteni nem áll módomban. :) További jó olvasgatást a blogomon.
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés