Mikulásként...

Tegnap, (december 5) miután kipipáltam egy családot mikulás kosztümben bandukoltam az utcán. Egyszer csak megjelenik egy fogatlan kocsmatöltelék. Látom, hogy már messziről bámul és valószínűleg azon morfondírozik, hogy hányadik feles után vannak ilyen látomásai. De, amikor közelebb értem megszólított:

- Nem holnap kéne jönnöd?
- Holnap ma tegnap, de még holnapután is. – válaszoltam.
- Az, hogy lehet? – kérdi és láttam, hogy nem érti.
- Ennyi gyerek marha sokáig tart.
- Ja, tényleg. – mondta megnyugodva majd tovább kóválygott.

Szépleányok

(Az eredeti hozzászólás a facebook "In memoriam Molnár Csilla Andrea" című csoportjában jelent meg)

A film tényleg egy zseniális kórkép. engem rengeteg olyan apró dolog megfogott benne, ami ma már csak a celluloidon van megörökítve. Jó végül is ez a dokumentumfilm feladata. Nekem a mű néha népmeseszerűnek tünik leöntve egy adag gulyás kommunista szósszal. Kezdve talán Csilla apjával, aki magyarosan pödört bajuszával és tiszta, nekem kissé naivnak tűnő tekintetével a nép egyszerű gyermekét testesíti meg, na és persze a szocialista erkölcsöt. Nem is beszélve a nagymamáról, aki elmagyarázza Csillának, hogy azért mert Fodor elvtárs Párttag még lehet gonosz. Első blikkre látszik rajta, hogy egy kartácstűzben állt Leninnel.

Olyan, ma már a köznyelvből kikopott szavakkal ismerkedhetünk, meg mint a szépkiképzés meg a filmlemez, amiről ki ne tudná: „b” oldala is van.

Az akkori világ romlatlanságát jól mutatja az is, hogy míg a szoborkészítéskor elkészített fényképek körüli anomáliákon mind a lányok, mind a hazai sajtó kiakadt; a külföldi tapasztalatokkal felvértezett Ernyey csak egy jó pofa, ám de ártalmas trükként tekint rá.

Kitűnő rendezői leleményről tanúskodik az is, ahogy az elértéktelenedett és így szétdobált szobor héjakat mutatja a kamera a szobrász műtermében jól érzékeltetvén azt, hogy mennyire tiszavirág életű dolog a szépségkirálynői lét.

És ha az ember elmerengene Csilla halálán és azon, amit a temetői hangosbemondó mondott: Nem csak a Halley üstökös hagyott el minket, hanem egy szépségkirálynői is; visszaránt minket a valóságba a három üzletemberzárszava , akik szerint a shownak mennie kell tovább, mert jó biznisz, jó társadalmi esemény és a társadalom meg tud birkózni ezzel a jelenséggel minden hátrányával együtt.

Az idő őket igazolta.

/Köszönet Andras Der -nek és Hartai Lászlónak /

Und? Wie gefällt dir Wien?

Tegnap homlokon csókolt a múzsa és ez lett belőle. A helyesírási hibákhoz való jogot fenntartom.

Und? Wie gefällt dir Wien? - Das ist eine häufige vorkommende Frage, wenn eine Unbekannte hört, dass ich Ausländer bin.

Die Antwort ist schwer unter der Berücksichtigung, dass Wien mehrere Gesichter hat. Die Innere Stadt gefällt mir, wo alle Sehenswürdigkeiten zu Fuß erreichbar sind. Margareten Gürtel (wo, ich wohne), entlang der U6 oder den Westbahnhof und seine Umgebung finde ich ganz langweilig. Graue Mietshäuser, schmutzige Schaufenster, Zigarettenstummel und wenige grüne Grünfläche sind unerfreuhlich. Die Randbezirke gefallen mir auch. Die ehemaligen Dörfer haben ihre ländlichen Charakter bewahrt, und sind mit modernes Infrastruktur nachgerüstet worden. (Öffis, usw.) Dort befinden sich viele Spielplätze für Kinder, Hundezonen, Grillmöglichkeiten auf der Donauinsel

  Bei allem , wenn ich an Österreich denke, fällt mir Wien  nicht unbedingt ein. Es ist eine unbestreitbare Tatsache, dass sich dort viel Nationalitatsymbol (Schloss Schönbrunn, Belvedere, Stephansdom usw.) befinden. Österreich bedeutet für mich Almen mit fressenden Kühen, Berge mit schneebedeckten Gipfeln und Bauern und Bauerinnen, die Trachten oder Dirndl tragen.

 Vielleicht ist es nicht zufällig, dass in der erste Zeile der Bundeshymne die nächste Gedanke enthalten ist: Land der Berge, Land am Strome.

Tippek, oldalak a nyelvtanuláshoz és a kintléthez

Néhány tipp helyspecifikus, (Bécs) de valószinűleg más néven más helységekben is megtalálhatóak ugyanezek az lehetőségek ill. intézmények.


A lipcsei egyetem egynyelvű szótára. Segítségével szavakra kereshetünk és újságokból vett példamondatokba ágyazva nézhetjük meg.




Ezen az oldalon kikereshetjük a szavak múlt idejét és feltételes alakját.

Talán a legismertebb egynyelvű online szótár és könykiadó. Az oldalán található keresővel szótárazhatunk szavakat. Előnye a Langenscheidt kiadóhoz képest, hogy az egész német nyelterületre és nem csak az Észak-Német régióra koncentrál.

Kifejezetten nyelvtanulóknak havonta megjelenő újság. A cikkek "könnyű" "közepes" "nehéz" kategóriába vannak sorolva és szószedettel vannak ellátva.

Alapszókincset gyakoroltató könyv, ami az élet minden területét átöleli. Feladatokkal, ábrákkal és a megoldással segíti a nyelvtanulót. Ráadásul évekig kitart. :)

http://kinox.to/ Online mozifilmek garmadája angolul és németül.

Barbara Karlich Show. Egyszerű témák egyszerű emberek. A dialektus szerelmesei előnyben.

Blog, aminek gazdája azt a célt tűzte ki, hogy 5 év alatt megtanul 5 nyelvet. Érdekes tippek, módszerek és hasznos linkek.

Szótanuló kártyákat imitáló program. A hozzátartozó weblapról tudunk letölteni csomagokat de magunk is készíthetünk. Használati leírása itt.

Nachbarschaftszentren. Művelődési házakra erősen emlékeztető állami intézmény, mely minden kerületben megtalálható; és különböző programokat kínál barkácsolástól a salsáig, sőt még nyelvkurzusokat is.

Duden helyesírás ellenőrző. Sok online helyesírás ellenőrzőt végignéztem de ez volt az egyetlen, ami viszonylag jól javított. A német nyelvű Word-be tudjuk beépíteni  és a begépelt szöveg helyesírsát javítani. (Könytárakból ööö kikölcsönözhető)

Hirdetési oldal, ahol akár németajkú beszélgetőpartnerre is lelhetünk.

A múzeumok kitűnő lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy adott témában elmerüljön az ember és az ehhez tartozó szókészletet a kiállítótermekben lévő feliratok segítségével összegyűjtse. Ráadásul sok múzeum a hónap első vasárnapján ingyenes.

Weboldal, ahol a begépelt szövegünket anyanyelviek kijavítják.

Pár link, ami nem feltétlenül a nyelvtanuláshoz, inkább a külföldi léthez kapcsolódik:

• A külföldön élő magyar leírása picit irónikusan. Érdemes rendszeres időközönként újra meg újra elolvasni, vajon ránk mennyi igaz belőle.
• A bevándorlásról pár szóban egy új-zélandi szerző tollából.
• Kanadai magyarok oldala. Az égvilágon minden fent van.
• Hogyan felejtünk el magyarul. Érdekes gondolatok az anyanyelvről.
• Tóta W. Árpád egy régebbi írása, ami kivételesen jól sikerült.

Azért abban van...

A labancok úúúgy szeretnek minket?

Az írásom reagálás Lelkes Orsolya egyik régebbi posztjára.

Update: A bejegyzés megírása óta annyit finomult a kép, hogy nem minden esetben baj az ha az emberről különösebben nem tudnak semmit. Ugyanis itt Ausztriában a "külföldi" (Auslander) szónak mára már egy pejoratív felhangja lett. Leginkább az itt élő törökre és szerbekre mondják nem éppen dicsérő szándékkal.  /2014/

Update II: Mára annyit változott az összhatás, hogy a jelenlegi kormány és tevékenysége (kerítésépítés, kvóta megvétózás a Visegrádi négyekkel karöltve az osztrák napilapok címoldalára repítette kis hazánkat. Hogy ez jó vagy rossz mindenki döntse el maga mert a kép itt sem egyértelmű. A jelenlegi osztrák kormány szerint ez egyértelműen hirhedtség; míg a fórumhozzászólók, köznapi emberek vagy a körömépítettés közben pletykálók között már jóval kedvezőbb a megítélés. /2016/

Nekem a kint lét egyik tanulsága arra az örök kérdésre kapott válasz, amit gyakorlatilag minden honfitársunkkal sokáig lehet boncolgatni és többféle választ is lehetséges rá adni, de tulajdonképpen mindegyik igaz és egyik sem.

Az örökké visszatérő kérdés pedig ugye az, hogy vajon mit tudnak a külföldi emberek (esetemben a szomszédos Ausztria) rólunk, magyarokról. Ha egy társaságba mész rögtön tudni vélik egyesek, hogy a magyarokat kedvelik a közös történelem, a közös uralkodók miatt és persze a magyar lelkiismeretes munkaerő természetesen nagyságrendekkel jobb, mint az ázsiai.

A másik pólus pont az ellenkezője az osztrák gőgös és gyarmatnak tekint minket, hiszen a Budapesten kerületek utcák stb. vannak elnevezve osztrák uralkodókról.

Én nem állítom, hogy ezek a vélemények nem megtalálhatóak itt, bár mindkettőről úgy érzem, hogy a magyar vágya és félelme ölt testet és ez van a külföldi szájába adva.* Ha jobban belegondolok ezeket a véleményeket mindig egy másik magyartól hallom és nem osztráktól. A másik örök furcsaság nekem ezen a téren, a 89-es bevásárló turizmus felemlegetése. Mert ha ez szóba kerül, legfeljebb 5 percet kell várni arra, hogy valaki közölje: Akkor volt, hogy kirakták a táblát: Magyarok ne lopjatok! **Amit senki nem vitat, hogy szomorú de sok osztrák emlegeti azokat az időket, amikor az ország teljes valutakészlete át lett hozva ide Ausztriába. Akkoriban építették a metrót a Mariahilfer Straßen úgy fel volt túrva, hogy ha akkor nem vásárolnak a magyarok felkopik az üzlettulajdonosok álla.

Akikkel én találkoztam eddig annak a magyarságom csak annyit jelentet, hogy valahonnan a szomszédból, keleti irányból illetve közelről jöttem. Semmi többet. Persze van, aki átugrik néha Sopronba fodrászhoz meg egy kis szilváért olyan is van, aki már nyaralt Balatonon. De olyannal is beszéltem, aki a határ közeli Grazba járt iskolába és soha egy magyarral nem találkozott, semmiféle magyarokhoz köthető élménye nem volt és nem is ismert olyat, aki találkozott, szeretettet vagy utált volna magyart.

Szóval nekem az osztrák vélemény rólunk az nagyon felületesnek és minimálisnak tűnik; semmi esetre sem olyan mélynek, hogy tudja itt valaki, hogy pl. a IX. kerületet Ferencvárosnak hívják vagy, hogy Ferencz Józsefről hidat, földalattit neveztek el nálunk.  

Nyílván a véleményt az is befolyásolja, hogy Burgenlandban a határ mellett vagy Voralbergben a svájci határ mellett érdeklődünk. Illetve a kor is, hiszen aki még a Monarchiában született (bár számuk rohamosan csökken) más véleménye lesz, mint egy mai fiatalnak.

És persze a másik nagy tanulság: Tíz millióan élünk a Kárpát Medencében. Nyelveket aránylag kevesen beszélünk, minket még annál is kevesebben értenek meg. Így ha elhatározzuk, hogy abban hiszünk, hogy az osztrák imád minket addig ki sem derül ennek az állításnak valóságtartalma, amíg nem beszélünk eggyel vagy többel. Persze ezzel nem zavarunk az égvilágon senkit. Ha tízmillió ember úgy tudja, hogy a Romhányi féle Flinstont fordították vissza angolra, ezzel senkit nem fog megzavarni. Leellenőrizni nem áll módjában külföldi barátai sem fogják ennek az ellenkezőjéről informálni, mert akkor hallanak erről életükben először. Ha abban a mindig visszatérő gondolatban akar hinni 10 millió ember, amivel sok újságcikket és blogbejegyzést bevezetnek a szerzők, hogy pl. Európa rajtunk röhög, mert... Nem fog dán blogerekknél izlandi fórumokban, a brit napisajtóban stb. utána keresni, hogy így van-e mert egész egyszerűen nem tud. Meg nem is akar. Hiszen az ember elsősorban a közvetlen környezetéhez akar alkalmazkodni nem pedig olyanokhoz, akikkel élőben jó eséllyel sosem találkozik. A környezetében ez az információ mindenki számára elkönyvelt és tudott dolog, ami nem kell bizonygatni.

 -------

* Úgy látszik nem csak nekem tűnt fel ez a jelenség. Ebben a cikkben,ami szintén a külföldiek rólunk szóló véleményét veszi górcső alá,  hasonló megállapítást tesz egy interjúalany:

A lista apropóján megkerestem Czibere Mária nyelvészt, aki a Groningeni Egyetem oktatójaként vizsgálta a nyelvi mítoszok szerepét a nemzeti identitás kialakulásában. Szerinte a fenti példák egy folyamatba illeszkednek bele: a magyaroknak mindig is fontos volt az önreklámozás, ami különösen akkor volt értékes, ha a dicsérő szavakat külföldiek szájába adhattuk. A nyelvi mítoszok célja az identitás erősítése, a különlegesség érzetének fenntartása – mutat rá Czibere.

** Érdekes erről a tábláról fotót nem láttama neten. Sok embertől hallottam, hogy látott ilyen táblát de le senki nem fotózta. Egyébként azt könyebben el tudom képzelni, hogy sok egyéb nyelv mellett magyarul is ki bolt írva, hogy ne lopjanak de nem úgy, hogy 'a magyarok'.

Óvatosan! Itt alszanak a virághagymák! :-)