2014. szeptember 8., hétfő

Az osztrák és a magyar oktatás közti különbség.

Az esélye annak, hogy a gyermek többre viszi mint a szülője az oktatás jóvoltából Ausztriában ill. Magyarországon. Érdemes megnézni az oecd átlagot is. (Jobb szélső grafikon)

Frissítem a bejegyzést a

Frissítem a bejegyzést a HÁ-n megjelent hozzászolásommal:

Nézd én alapvetően azt látom problémának, hogy a nyugat Európai (de most maradjunk az osztráknál) oktatás meg a magyar között, hogy egyszerűen az alap kiindulás más. Az általános iskola Magyarországon egy olyan általános tudást ad, amit a közgondolkodás elvár az alkotmányjogásztól meg a kazánkovácstól is. 

Az osztráknál meg ha ötödikbe nem kerül be a gyerek a gimnáziumba gyakorlatilag kényszerpályát vesz az élete. Rá onnantól (10 éves kortól) úgy tekintenek mint egy leendő jó szakmunkásra, akit olyan huncutságokkal mint ének-zene, történelem vagy versek igen csekély mértékben kell megzavarni.

Persze lehet mondani, hogy hát egy órás az a fogaskerekhez értsen mert nem Goethe versek szavalásából fog megélni és ez önmagában igaz is. De tény és való, hogy más lelkületű emberek kerülnek ki egy ilyen oktatásból mint egy olyanból, ahol végzettségtől függetlenül irodalom, történelem, és népzene munkálja az emberek lelkét.

Ez nem feltétlenül jobb vagy rosszabb csak más. Az osztrák oktatás pl. nem emel fel egy Oecd felmérés szerint kb. 20% az esélye egy gyereknek ebben a rendszerben, hogy többre vigye mint a szülei míg ez Magyarországon 60%.

Hozzáteszem azt is, hogy ezt a jelszót, hogy nem kell lexikális tudás már rendszerváltáskor kiadták. Sokat le is faragtak belőle így a gyereke lexikálisan már jóval kevesebbet tudnak de a Pisa felmérések tanúsága szerint más képességük meg nem nőtt.

Egyébként a google is csak akkor tud segíteni ha tudod mit kell beütni. :)

2 megjegyzés:

  1. Azért belegondoltál, hogy mondjuk a Mo-i diplomások hány százaléka van olyan pozícióban elhelyezkedve, ahova elvárás a diploma? És most nem a mondvacsinált elvárásokra gondolok, mint pl takarítónőnek vagy wc-s néninek menedzseri diploma.
    Kb a '80-as években kezdődött, hogy mindenkit nyomtak főiskolára, egyetemre. Akik az elmúlt 10 évben végeztek, nézd meg, mit csinálnak.
    Szerintem nem vagyok túlságosan rosszindulatú, ha feltételezem, ezen emberek kb 60%-a dolgozik diplomát igénylő állásban.
    Utána kellene nézni, hogy Ausztriában ez hány százalék.
    Csak ekkor van értelme azon gondolkodni: legyünk-e arra büszkék, hogy magasabb a végzettségünk, mint a szüleinknek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ebben igazad van de ne felejtsd el, hogy a bécsi egyetemekre felvétel sincsen tehát az megy, aki akar és a felnőttképzésben jobban ki van építve mint otthon. De az osztrák oktatás egyszerűen a vágyat nem ébreszti fel az emberben, hogy több legyen mint amennyi.

      Példának okáért egy osztrák nem tud neked 3 olyan verset mondani, amit minden osztrák ismer. Otthon ebből van vagy harminc.

      Persze az, hogy nem lesz több vki mint a szülője az nem feltétlenül baj, hiszen így lesznek asztalos vagy könyvkötő dinasztiák illetve a családi vállalkozáok is apáról fiúra szállnak.

      A hátránya persze az otthoni oktatásnak, hogy mindent meg akar tanítani, ami persze úgy tűnik mintha túl lenne terhelve az a szegény gyerek. És akkor jön mindig a duma, hogy bezzeg az osztrák meg a svájci iskolában szeret tanulni a gyerek. Persze mert nincs követelmény. Nyilvánvaló, hogy akényelmesebb utat fogja választani.

      Törlés