2014. október 30., csütörtök

Kommentem a mai Határátkelős poszthoz.

(A posztot itt lehet elolvasni a kommentemet értelemszerűen valahol alatta 17:30 magasságában.)




Van egy kedves barátom. Egyszer leírta a blogjában, hogy mivel O.V. ezt és ezt mondta ő úgy eljön Magyarországról, hogy vissza sem néz. Ennyi kész elég volt. Jó múltkorjában mint egy mellesleg megemlítette, hogy a doktorátusára otthon fog felkészülni, mert egyrészt a mérnöki képzés messze menőkig jobb Budapesten, mint Bécsben más részt meg csak magyarul van, ami kényelmesebb.

Egy másik barátom, aki ha kérdezik, ha nem általában a sátán birodalmának festi le Magyarországot (ha jobboldali párt van hatalmon, ha baloldali, akkor csak csökött hülyéknek a magyarokat, akiket meg kell menteni saját maguktól, hiszen genetikailag nácik, akik persze képtelenek szembe nézni a múltjukkal) és mostanában persze nagyon szégyelli, hogy magyar és undorodik mindentől, ami otthon van. Ő pedig nem rég mellesleg azt közölte, hogy az eddig mindenféle veszélyes, gusztustalan maradi és hülyék lakhelyének titulált Magyarországon vesz lakást mert az mégiscsak olcsóbb.
És itt a mai posztunk hőse. Mint valami önjelölt Ady Endre közli a nagy szavakat és próféciákat, amiből persze elmaradhatatlan a marhavagonok megemlítése. Nagy csinnadrattával-hejehujával lelép, majd megállapítja, hogy nyelvtudás nélkül nem jut semmire. És mi történik? Visszatér a kiindulási pontra, de természetesen előtte még jó hangosan megállapítja, hogy amiért elment az még mindig fennáll.

Persze ezt mindegyikük mindig megállapítja, és ha megállapította, akkor megállapítja még egyszer. Itt a Határátkelőn, a Facebook megfelelő topikjaiban, társaságban (naná, hogy magyarok között) és a legkülönfélébb portálokon, a magyar interneten. Természetesen ha a magyarságukból anyagi vagy másmilyen előnyük származna, akkor felfüggesztik az undorukat pár percre.


Én meg hányok, hogy ennyire nyíltan kérkednek a gyökértelenségükkel, hogy a saját magyarságuk iránti undorukat képesek aktuálpolitikai köntösbe burkolni és az ember azon tűnődik, hogy ha nem lennének magyarok a földkerekségen akkor mire okádnának.